Ez az oldal velem foglalkozik!!!!XD

Keresőgép

A keresőgépek a legnépszerűbb és leghasznosabb Web-szolgáltatások, amelyek az Interneten való könnyebb eligazodást segítik. Segítségükkel könnyedén megtalálhatunk különböző dokumentumokat, képeket, programokat, sőt ma már sok keresőnél lehetőség van személyek felkutatására is.

Egy keresőszolgáltatást úgy vehetünk igénybe, hogy ellátogatunk a kereső Web-lapjára, majd egy beviteli mezőbe beírjuk a keresett szót. Keresésnél fontos tudnunk, hogy hogyan írjuk be a megfelelő szót vagy kifejezést a keresés mezőbe. Általában az angol nyelvű keresőknél használhatjuk a logikai kapcsolatokat is, tehát az AND, OR, NOT és NEAR kifejezéseket. A szavak közti operátort nem mindig kell beírni, de ajánlatos. A keresés eredményeképpen pedig megjelenik a kapcsolódó címek listája. Azonban minden kereső egy kicsit eltérően működik, és nagyon gyorsan fejlődnek, így az talán a legjobb módszer, ha kipróbáljuk őket. Az AND és NOT operátorok helyettesítésére + és - jelet is használhatunk: a +mickey +mouse -minnie keresés eredménye olyan dokumentumok listája lesz, melyek az első két szót tartalmazzák, a harmadikat pdeig nem. Ha hosszabb kifejezésre, vagy mondatra keresünk, tegyük idézőjelbe, pl.: "microsoft windows xp", így a keresésből kimaradnak azok a találatok, amelyek a három kifejezést külön, az oldalon elszórva tartalmazzák.

Egyes keresők képesek a szabályos angol nyelvű kérdések értelmezésére, így pl. a "Where can I find information about NASA?" kérdésre az amerikai űrkutatási hivatallal kapcsolatos oldalakat kapjuk vissza. Észrevehetjük azt is, hogy minden kereső más oldalakat listázz ki, és nem ugyanabban a sorrendben, mint egy másik.

Magyar nyelvű keresőgépek:

- Heuréka (http://www.heureka.hu)

- Vizsla (http://www.origo.hu)

- Google (http://www.google.hu)

Különbség a WWW és az internet között.

WWW (World Wide Web)
hipertext (illetve hipermédia) kapcsolatokra épülõ, kliens/szerver elven mûködõ internetes szolgáltatás szöveges vagy multimédia információk terjesztéséhez, illetve a hálózati információforrások böngészéséhez; a Web állományok általában HTML formátumban vannak és HTTP szerverek szolgáltatják õket, de más típusú Internet szolgáltatások (FTP, gopher, adatbázisok stb.) is beépültek már a rendszerbe; a Web-alapjait a genfi CERN-ben dolgozó Tim Berners-Lee dolgozta ki a kilencvenes évek elején, jelenleg pedig a W3C koordinálja a (rohamos) fejlesztését

Internet
helyi, regionális és országos számítógépes hálózatok laza "metahálózata", amely az IP protokollt használja a kommunikációra; az ARPANet-bõl kifejlõdött Internet ma már a világ legnagyobb WAN rendszere, mely több tízezer kisebb hálózatot köt össze, sok millió felhasználóval.

Tűzfal (firewall)
aktív hálózati hardver eszközök (pl. routerek) és szoftverek segítségével létrehozott biztonsági rendszer két hálózat (jellemzõen egy belsõ LAN és a nyilvános Internet) között; a tûzfallal védett gépekkel csak a megfelelõ jogosultságok gondos ellenõrzése után lehet kommunikálni, bizonyos mûveletek pedig esetleg teljesen le vannak tiltva.

URL: (Uniform Resource Locator - Egységes forrásazonosító): a World Wide Web-en használt címzési szabványrendszer. Az URL-t a webböngészők használják, hogy megkeressék az internetes erőforrásokat. Az URL specifikálja azokat a protokollokat, melyeket használni kell, amikor el akarunk érni egy erőforrást, továbbá a kiszolgálók nevét, amelyeken az erőforrás található és opcionálisan az erőforrás útvonalát a kiszolgálón.

URL cím felépítése:

Pl.: Íme a Datatrans Kft. címlapja: http://www.datatrans.hu/index.html
http: Ez a protokoll leírása.
www: Az Interneten belüli rendszer leírása.
datatrans: A szervezet betûjelének jellemzése.
hu: Magyarország betûkódja.
index.html: A konkrét file leírása.

Védett webhely: Jelszóval védett oldalak, csak megfelelő jogosultsággal megtekinthetők.

Webböngésző (browser)

Böngésző, olvasó, lapozó, nézegető, tallózó program.

Az Internet eddig legfontosabb alkalmazását: a Web-információ beszerzését és megjeleníté- sét szolgáló program; legfontosabb képviselői napjainkban az Internet Explorer, a Netscape Navigator, a Mozilla és az Opera sorozatok; ezek a grafikus megjelenítésű böngészők ma már több egyéb Internet-alkalmazást is kezelnek, mint pl. levelező, (UseNet-) hírolvasó, csevegő, Internet- konferencia, stb.;